Hidroland

Kameraszabályzat

HIDRO-LAND Automatizálási és Rendszertechnikai Betéti Társaság

KAMERA / ELEKTRONIKUS MEGFIGYELŐRENDSZER ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

 

Székhely:         9027 Győr, Hűtőház utca 4.

adószám: 22407395-2-08

cégjegyzékszám: 08-06-000122

Jelen Szabályzat a Társaság Kamera/Elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazza AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK – (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – való megfelelés céljából.

A Szabályzat megállapítása és módosítása az ügyvezető hatáskörébe tartozik.

Győr, 2024.09.12.

……………………………….

Imre Balázs Sándor ügyvezető

 

  1. A SZABÁLYZAT CÉLJA

A HIDRO-LAND Bt. (továbbiakban: Adatkezelő) a 9027 Győr, Hűtőház 4. szám alatti telephelyén vagyonvédelmi, vagyonbiztonsági célból összesen 8 darab kamerából álló elekt­ronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, amely kép- és hangrögzítést lehetővé tesz, mozgó­felvételt rögzít (továbbiakban: felvétel). A meghatározott célokhoz tartozik még a munkavállalók életének, testi épségének védelme is. Az Adatkezelő által alkalmazott kamerák rögzítik mindazon munkavállalók, vásárlók, megrendelők, üzleti partnerek, beszállítók, látogatók személyes adatait – úgymint hang-és képfelvételt, továbbá az érintettek magatartását -, akik az érintett területre belépnek (továbbiakban: érintettek). Jelen szabályzat célja a kamerák által készített személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok meghatározása, az adatok jogszerű kezelése és védelme érdekében tett intézkedések ismertetése, továbbá az érintetteteket megillető jogok biztosítása.

  1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

A szabályzat személyi hatálya kiterjed Adatkezelő telephelyén dolgozó munkavállalókra, míg a tárgyi hatálya a megfigyelő rendszer által rögzített felvételek kezelésére, és az érintettek jogainak biztosítására terjed ki.

  1. IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK:
  • A természetes személyeknek a személyes adatok kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR),

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.),

  • A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, illetve

* A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

  1. FOGALOM-MAGYARÁZAT

A jelen szabályzat az irányadó jogszabályok fogalmaiból indul ki, különösen a GDPR-ban és az Infotv.-ben meghatározott fogalmakból:

  1. adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés (GDPR 4. cikk 2. pontja);
  2. adatkezelő:
  3. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi [GDPR 4.cikk 12. pontja;
  4. érdekmérlegelési teszt: a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f.) pontjára figyelemmel elvégzett dokumentált mérlegelési folyamat, melynek során az Adatkezelő jogos érdeke azonosításra és az érintettek jogos érdekével összemérésre kerül;
  5. érintett: a biztonsági kamerával rögzített képfelvétel alapján közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy, így különösen Adatkezelő munkavállalói, valamint Adatkezelő területére belépő, illetve a kamerás (elektronikus) megfigyelő rendszer hatókörébe kerülő további személyek;
  6. kamerás megfigyelő rendszer: zárt láncú kamerarendszer, mely fixen telepített biztonsági kamerákkal kültérben és beltérben mozgóképet rögzít, és korlátozott ideig tárol;
  7. piktogram: szöveges felirat helyett alkalmazott jelzés, melynek célja az érintett lényegre törő tájékoztatása az adatkezelés tény érői;
  8. személyes adat: azonosított vagy akár közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, jelen szabályzat alkalmazásában elsősorban képmás;
  9. üzemeltetés: a kamerás megfigyelő rendszer és elemeinek működtetése, mellyel lehetővé válik mozgókép rögzítése és tárolása.
  1. ADATKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

  • Adatkezelési cél: Az elektronikus megfigyelőrendszert Adatkezelő vagyonvédelmi célból használja. A meghatározott célokhoz tartozik még a munkavállalók életének, testi épségének védelme is, az esetleges veszélyforrások kiszűrése, illetve a munkafolyamatok ellenőrzése, koordinálása. Az adatkezelés megkezdése előtt Adatkezelő érdekmérlegelési tesztet végzett.
  • Az érdekmérlegelési teszt lefolytatására vonatkozó szabályok:

az érdekmérlegelési teszt elvégzése során az Adatkezelő jogos érdeke, mint jogalap akkor lesz jogszerű, ha megállapítást nyer, hogy az Adatkezelő érdeke fontosabb, mint az érintettnek a személyes adatainak védelméhez való jog, illetve a személyhez fűződő jog védelme.

Az érdekmérlegelési teszt az alábbi lépésekből áll minden egyes kameránál:

  1. az adott helyen feltétlenül szükséges-e a kamera használata, vagy létezik alternatíva, amellyel az adatkezelés elkerülhető,
  2. a jogos érdek meghatározása, amely az adatkezelést indokolja, valamint az adatkezelés cél­jának és az ehhez kapcsolódóan az adatkezelési időnek a meghatározása,
  3. az érdekmérlegelési teszt során az alábbi körülményeket valamennyi kamera esetében vizs­gálni szükséges:
  • az ingatlanban elhelyezett gépek, egyéb tárgyi eszközök védelme, az épületek védelme,
  • az érintett érdekei, azaz a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog (elsődlegesen a képmáshoz fűződő jog)
  • az érintett jogainak biztosítása, a jogérvényesítés garanciái;
  • a megtett és az adatkezelés megkezdése előtt megtenni tervezett adatbiztonsági intézkedések;
  • az adatkezelés szűk körű időbeli korlátozottsága;
    • Az adatkezelés jogalapja:
  1. azon érintettek esetében, akik a megfigyelt területre (épületbe, udvarba) önként, szabad akaratukból lépnek be, az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, amely ráutaló maga­tartással kerül kinyilvánításra. Ezen jogalap alkalmazásának feltétele az épületbe belépés előtti tájékoztatás az adatkezelésről.
  2. a munkavállalók esetében az adatkezelés jogalapja Adatkezelő jogos érdeke, amelyről Adatkezelő a munkavállalókat tájékoztatni köteles.

Ennek során megállapításra került, hogy Adatkezelő vagyonvédelméhez fűződő érdeke elsőbbséget élvez az érintettek (munkavállaló, üzleti partnerek, látogatók) jogaival, érdekével, személyes szabadságával. Továbbá megállapításra került, hogy Adatkezelő számára ez a leghatékonyabb eszköz a vagyonvédelem biztosítására Az érintettek személyhez fűződő joga (ezen belül kifejezetten a képmáshoz való joga) ugyan sérül, de ennek ellensúlyozására Adatkezelő megfelelő garanciális szabályokat léptet életbe. Az érdekmérlegelési teszt jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi.

  • A kezelt adatok köre: A megfigyelő rendszer a kamerák által megfigyelt területre belépő személy képmását és ezzel együtt a felvételen látható cselekvését (mozgóképet) rögzíti. A kamerás megfigyelőrendszer hangot nem rögzít. A kamerák folyamatosan üzemelnek.
  • Az adatkezelés időtartama: A rögzített felvételeket Adatkezelő három napig tárolja, amelynek meghatározásánál Adatkezelő figyelemmel volt az adatkezelésekre vonatkozó alap­elvekre, úgy mint adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elvére. A tárolási időt követően a felvétel automatikusan törlésre kerül.
  • A kamerák elhelyezése: A kamerák elhelyezhetők az ingatlan épületeiben, így különösen bejáratnál, folyósón, lépcsőházban, lifteknél, elzárt részeken (udvar, garázs, parkoló), valamint tárgyi eszköz vagy készlet tárolására szolgáló helyiségekben. Nem irányulhat azonban munkavállaló munkaállomására vagy közterületre.

Az elektronikus megfigyelő rendszer kizárólag magánterületet figyelhet meg. Azokat úgy kell elhelyezni, hogy nem helyezhető el kamera az alábbi területeken:

  • magánterület közönség számára nyilvános részén (azaz olyan területen, amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet)
  • a közterület azon részén, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására Adatkezelő valamely polgári jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha
    1. a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja, vagy
    2. Adatkezelő, avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál.

Az elhelyezett kamerákról listát vezet Adatkezelő az alábbiak szerint: a kamera pontos felsze­relési helye, a látószög iránya, a megfigyelés célja és jogalapja. A ténylegesen üzemben lévő kamerákról vezetett lista jelen szabályzat 1. számú mellékletét képezi.

  1. AZ ADATKEZELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ GARANCIÁLIS SZABÁLYOK

 

  • Emberi méltóság tiszteletben tartása: A kamerák használata során alapvető elv az emberi méltóság tiszteletben tartása, amely alapján a kamerák nem üzemelhetnek öltözőben, étkezőben, mosdóban, illetve nem irányulhat a munkavállalók megfigyelésére. A kamerák elhe­lyezésénél az Adatkezelő a magánszférához való jogot tiszteletben tartja. Nem figyelhetik kifejezetten a munkavállalók általi munkavégzést, vagy kizárólag egy munkavállalót és az ő tevékenységét, így még közvetve sem célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Adatkezelő rejtett kamerát nem használhat.

A megfigyelőrendszer működtetésének az előbbiek alapján nem célja a munkavállalók ellen­őrzése, munkaintenzitásuk figyelemmel kísérése, azonban munkabaleset kivizsgálásához, fegyelmi és bírósági peres eljáráshoz a felvétel felhasználható.

  • Előzetes tájékoztatási kötelezettség:

Az előzetes tájékoztatás során Adatkezelőnek az alábbiakról kell az érintett számára hozzáférhető módon, írásban tájékoztatást nyújtani:

  1. az adatkezelő és képviselőjének neve, elérhetősége,
  2. az adatkezelés jogalapja és célja (kameránként, a látószög feltüntetése mellett)
  3. adatfeldolgozó igénybevétele esetén annak neve, elérhetősége, a végzett tevékenység leírása,
  4. a felvétel tárolásának helye és időtartama, az időtartam meghatározásának szempontjai,
  5. az adattárolás biztonságát nem veszélyeztető formában közölt adatbiztonsági intézke­dések,
  6. az adatok megismerésére jogosult személyek köre,
  7. a felvételeket milyen esetben, mely szervek, személyek részére lehet továbbítani,
  8. a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok,
  9. milyen célból használhatja fel a felvételt az Adatkezelő,
  10. az érintetteket milyen jogok illetik meg, azokat milyen módon tudják gyakorolni, jogaik megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

Az érintettek tájékoztatása céljából a terület bejáratánál, bejárati ajtóknál Adatkezelő jól látható módon figyelemfelhívó táblát helyez el, amely az alábbi tájékoztatást tartalmazza: „Az ingatlan területén, illetve az épületekben vagyonbiztonság céljából elektronikus megfigyelő rendszer van elhelyezve, amely mozgóképet rögzít. A kamerák helyét piktogram (matrica) jelzi, amelyet a kamera legfeljebb 2 méteres körzetében kell elhelyezni. A felvételt Adatkezelő 3 napig tárolja. Az erre vonatkozó részletes tájékoztató elérhető az ügyvezetőnél és Adatkezelő honlapján.”

A tájékoztató hozzáférhető az ügyvezetőnél. Ez a tájékoztató figyelmezteti az ügyfeleket, látogatókat, hogy belépésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy róluk a kamera felvételt készítsen (3. számú melléklet). A munkavállalók tájékoztatása külön munkáltatói tájékoztató formájában valósul meg, amelynek megismerését, elfogadását és tudomásulvételét a munkavállaló a nyilatkozat aláírásával megerősíti. Adatkezelő ezen tájékoztatást új belépő munkavállalók esetében a munkaviszony létesítése során köteles eleget tenni.

  • Egyéb szabályok: A megfigyelőrendszer alkalmazása során az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges mértékben kezelhető személyes adat. A biztonsági kamera által felvett kép felbontása a kamerás biztonsági rendszer működtetésének céljához igazodik. A kamerát az arányosság elvére figyelemmel a cél eléréséhez szükséges legkisebb felbontásra kell beállítani.
  1. ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

 

  • A képfelvételek megtekintésére és visszanézésére szolgáló monitort úgy kell elhelyezni, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági körön kívül más személy ne láthassa. Ennek érdekében a monitort lehetőség szerint elzárt, kulccsal vagy biztonsági kóddal nyitható helyiségben célszerű elhelyezni. Abban az esetben, ha a monitor zárt helyiségben elhelyezése nem lehetséges és a biztonságért felelős személy a pultot őrizetlenül hagyja, ki kell jelentkeznie a kameraszoftverből vagy zárolnia kell a képernyőképet. A kamerák által sugárzott képekről a központi felvevő egységen kívül más eszközzel felvételt készíteni nem lehet.
  • A felvételekhez hozzáférésre jogosult személyek: az ügyvezető, továbbá az ügyvezető által írásban erre feljogosított további munkavállaló a jogsértések feltárása, a rendszer működésének ellenőrzése, valamint az érintett kérelme alapján az érintett jogának biztosítása céljából, az érintett a saját személyes adatába történő betekintés céljából. Az elektronikus megfigyelőrendszerrel kapcsolatban illetékes személy: Imre Balázs Sándor ügyvezető. Felvételt megtekinteni kizárólag az ügyvezető tekinthet meg, illetve a kezelő személyzet kizárólag az előbbi két személy egyikének jelenlétében.

A rögzített vagy valós idejű mozgóképfelvételt kizárólag a hozzáférésre jogosult személyek tekinthetik meg.

A Társaság az alábbi külső adatfeldolgozót veszi igénybe a kamerarendszer üzemeltetése és a felvételek kezelése céljából: Merida Győr Kft. (székhely: 2011 Budapest, József Attila utca 75). A Társaság az adatfeldolgozóval erre vonatkozó adatfeldolgozói megállapodást köt, amelyben az adatfeldolgozó kötelezettséget vállal az irányadó jogszabályoknak megfelelő adatfeldolgozás biztosítására.

  • A felvételek felhasználása, továbbítása:

A felvételek felhasználásának minősül:

  • a személyes adatokat érintő biztonsági incidensek kivizsgálása érdekében,
  • bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén a feljelentés előkészítéséhez,
  • a hatóságoktól érkező írásbeli megkeresések teljesítése érdekében,
  • fegyelmi eljárás esetén a tényállás megállapítása, illetve munkabaleset kivizsgálása érdekében

az érintett, és akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel érinti, jogai gyakorlásának biztosítása érdekében.

A rögzített képfelvételeket bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, egyéb bírósági vagy közigazgatási eljárás esetén lehet a nyomozó vagy a közigazgatási hatóság, illetve rendőrség részére átadni. A felvétel továbbítására kizárólag az ügyvezető engedélyével kerülhet sor. A felvétel munkabaleset kivizsgálásához, fegyelmi eljáráshoz a tényállás felderítése érdekében felhasználható.

A tárolt elvételekhez hozzáférés csak biztonságos módon, és akként történhet, hogy az adat­kezelő személye azonosítható legyen. A tárolt képfelvételek visszanézését és a képfelvételekről készített mentést dokumentálni kell. Adatkezelő a felvételek megtekintéséről, a felvétel megismerésének okáról, idejéről, a megismerő személyről jegyzőkönyvet vezet. Adatkezelő ezen jegyzőkönyvet elektronikus úton is nyilvántarthatja.

Jogsértő cselekmény észlelését követően a cselekményről készült felvétel tarolása és a szükséges hatósági eljárás haladéktalanul kezdeményezése felől intézkedni kell, egyben tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

  • Egyéb adatbiztonsági intézkedések: A rögzítő készülékben elkülönített merevlemezről fut az operációs rendszer és a rögzítésre került felvételek. A felvételekről külön biztonsági másolat nem készül/készül, amelynek tárolási ideje megegyezik az eredeti képfelvétel megőrzési idejével. A digitálisan rögzített felvételeidhez külső hálózatról nem lehet hozzáférni.
  1. ÉRINTETTI JOGOK GYAKORLÁSA

Az érintető jogok gyakorlását a 4. számú melléklet szerinti kérelem-nyomtatvány segíti, amelyet az ügyvezetőnél el kell helyezni.

  • Hozzáféréshez való jog

Az érintett jogosult személyes adatainak kezeléséről, a kezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, a megőrzési időtartam meghatározásának szempontjairól, a személyes adatait érintő adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól, a megtett intézkedésekről, az adattovábbítás jogalapjáról és céljáról, az adattovábbítás címzettjeiről, az érintett jogairól, a joggyakorlásról, a jogérvényesítés módjáról tájékoztatást kérni.

  • Adatkezelés korlátozásához (zárolásához) való jog

Az érintett az előbbi pontban részletezett eljárási szabályok alapján kérheti a felvétel zárolását – azaz, hogy Adatkezelő a felvételt ne törölje-, jogos érdekére történő hivatkozással 3 napon belül, azaz még az automatikus törlésen belül. A kérelem jogszerűsége és esetén az érintett felvételrész későbbi visszanézhetőségét biztosítani kell. Az érintett felvételrészt az Adatkezelő az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű feltüntetésével megjelöli, és annak az egyéb adatoktól elkülönített tárolását biztosítja.

A zárolás addig tart, amíg az érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását és a törlésnek nincs helye.

A zárolás tényét vagy ennek elutasítását – a megismerés okával, idejével, a megismerő személy nevével együtt – Adatkezelő szintén a jegyzőkönyvben köteles feltüntetni. Az érintett személyazonosságát köteles igazolni, azonban a felvételek kiadása további feltételhez (úgy, mint jogának vagy jogos érdekének igazolásához) nem köthető. Az érintett személyazonosságának igazolása után Adatkezelő a felvételeket a kérésnek megfelelően zárolja vagy kiadja.

Adatkezelő köteles kiadni a felvételeket abban az esetben, ha azokat bíróság vagy hatóság kéri. Adatkezelő azonban nem adhat ki olyan felvétel-másolatot, amelyek a kérelmezőn kívül más érintettek személyes adatait is tartalmazza.

A felvétel felhasználásának céljának meghatározását az Adatkezelő nem kérheti.

  • Betekintéshez való jog

Az érintett a képfelvétel keletkezésének időpontjától számított 3 napon belül kérheti, hogy a róla készült felvételekbe betekinthessen.

A kérelemről való döntésig az adott felvétel nem törölhető, így a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A betekintést előre egyeztetett időpontban, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell biztosítani.

Az érintett a felvételről abban az esetben kérhet másolatot, amennyiben más érintett személy jogait az nem érinti hátrányosan.

  • Tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult az Adatkezelő képviselőjéhez címzett levélben vagy elektronikus levélben az adatkezelés ellen tiltakozni, amennyiben az adatkezelés jogalapja az Adatkezelő jogos érdeke. A kérelmet az érintett a 4. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjesztheti.

A kérelemről az ügyvezető a beérkezésétől számított 25 napon belül dönt. A kérelem elutasítását Adatkezelő indokolni köteles, a döntés meghozataláig az adatot az Adatkezelő zárolja. Az adatkezelés elleni tiltakozás és az erről való döntés a képfelvétel automatikus törlését nem akadályozza.

  • Törléshez való jog

Az érintett kérheti, hogy a személyes adatait tartalmazó felvételt törölje Adatkezelő, ha adatkezelése jogellenes. A kérelemről az ügyvezető 25 napon belül dönt.

  • Érintetti jogok gyakorlására vonatkozó közös szabályok

A kérelem a 4. számú mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előter­jeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikusan is benyújthatja. A kérelem előter­jesztését elősegítő nyomtatvány az ügyvezetőnél érhető el. A kérelemről az ügyvezető dönt.

Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól, valamint a kérelem elbírálásáról a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban, a kérelem elektronikus benyújtása esetén, elektronikus úton ad tájékoztatást. A kérelmet benyújtó személy személyazonosságát igazolni köteles személyazonosító okmányának bemutatásával. A kérelem elutasítását indokolni köteles.

Ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett jogainak érvényesítése iránt kérelmet benyújtó személy az érintettel nem azonos személy, az érintett kérelmét az Adatkezelő a személyazonosságának hitelt érdemlő igazolását követően teljesíti. Adatkezelő az érintettnek a 4. számú melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében Adatkezelő jogos érdeke alapján 5 évig megőrzi. A benyújtott kérelmeket, az erre adott adatkezelői válaszokat a jegyzőkönyv részeként, ahhoz csatolva köteles Adatkezelő tárolni, a felvétel kiadásának tényét, a kérelmező személyazonosító adatait a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

  • A jogorvoslat, az érintett jogérvényesítésének további lehetőségei

Az érintett személyes adatai védelméhez fűződő jogának megsértése és az ezzel kapcsolatos joggyakorlás kapcsán történt jogsértés esetén jogorvoslatért az Infotv. 23. §-ának rendelkezései szerint bírósághoz fordulhat.

Az érintett jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11, 1363 Budapest, Pf. 9.,  ugyfelszolgalat@naih.hu) is beje­lentéssel élni az Infotv. 22. §-ában foglalt rendelkezések szerint.

  1. Eljárás rend adatvédelmi incidens esetére

Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az azt felismerő személynek haladéktalanul jelentenie kell az ügyvezetőnek, aki az adatvédelmi incidenst 48 órán belül elektronikusan bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felé az erre a célra kialakított elektronikus felület szerinti adattartalommal. Az adatvédelmi incidenst nem kell bejelenteni, ha valószínűsíthető, hogy az nem jár kockázattal az érintettek jogainak érvényesülésére.

Az ügyvezető az incidens tudomására jutását követően haladéktalanul megteszi azon technikai, szervezési intézkedéseket, amelyek az adatvédelmi incidens orvoslására, illetve az okozott hátrány enyhítésére alkalmasak. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően az érintettet megillető valamely alapvető jog érvényesülését lényegesen befolyásoló következményekkel járhat, az érintettet az adatvédelmi incidensről haladéktalanul tájékoztatni kell.

  1. Egyéb rendelkezések

Jelen szabályzat rendelkezéseit az ügyvezető évente köteles felülvizsgálni, jogszabálymódosítás esetén a szabályzatot annak megfelelően módosítani.

Jelen szabályzat módosítására az ügyvezető jogosult.

Aláírt példány megtekintése